Az edző tevékenysége mérkőzés előtt, alatt és után

Az edző tevékenysége a mérkőzés előtt, alatt, után

1. Felkészülés a mérkőzésre:

Mérjük fel - kivel játszunk, erősebb, gyengébb, vagy velünk egyforma erősségű csapattal? Milyen eredményt értünk el ellene már?

Fontos bajnoki, vagy sorsdöntő mérkőzés előtt tartsunk megbeszélést:

            - tűzzük ki a játékosok elé a mérkőzés célját

            - ne kérjünk a játékosoktól olyat, amit nem gyakoroltunk, vagy nem tudnak

            - hallgassuk meg a játékosokat, véleményük a jó észrevételeket építsük be

Szervezési feladatok: érjen oda mindenki időben, legyen nálunk a sportolói igazolvány, versenyzési engedélyek, egyéb szükséges adminisztráció. Gondoskodjunk elegendő labdáról. Ha utazunk, legyenek meg a jegyek, ismerjük a menetrendet, tájékozódjunk arról a helyről, ahová megyünk (helyi közlekedés stb.). Jó, ha vannak ismereteink az ellenfél terméről, a körülményekről stb.

2. Feladatok a mérkőzés előtt:

A MÉRKŐZÉS NEM A KEZDŐ SÍPSZÓVAL  KEZDŐDIK!

Legyünk időben ott, jó gyakorlat, ha legalább egy órával a kezdés előtt már ott vagyunk. A mérkőzés előtt rövid megbeszélést tartsunk, arról, ami következik. A mérkőzés előtti bemelegítés alatt „éljünk” együtt a csapattal.

CSAPATÖSSZEÁLLÍTÁS ÉS BEMELEGÍTÉS:

Általános bemelegítés kb. 25%, kb. 8-12 perc

Háló nélküli labdás bemelegítés 30% kb. 14-18 perc

Labdás bemelegítés a hálónál 45% 18-25 perc

A bemelegítéshez 6-10 nyitás - nyitásfogadási kísérlet is tartozzon

3. Kezdő csapat összeállítása és a játékosokkal a névsor közlése:

Többféle gyakorlat van. Tudják előre, esetleg egy nappal korábban – lehet, hogy csak a hat kezdő fog rendesen bemelegíteni? A mérkőzés mindenkit egyformán érint. Ha csak a mérkőzés kezdetekor közlöm az összeállítást, lesz közöttük csalódott, aki nem kezd. Ki kell alakítani, hogy „mindenki tudja a helyét”, reálisan kezelje mindenki saját és a társai képességeit. Rövid szóbeli magyarázat a kezdő hatosra vonatkozóan szükséges, ha nem a legerősebb hatos kezd.

4. Feladatok a mérkőzés alatt:

Játékmegszakításra van lehetősége az edzőnek: cserével és időkéréssel. Ezekkel lehet alakítani a mérkőzésen történteket.

Csere: lehet egy, vagy több játékost cserélni.

Mikor cserélünk?

  • ha egyik játékosunk feltűnően gyenge, esetleg elfáradt
  • ha olyan helyre kerül valaki, ahol nem képes jól teljesíteni (pl. biztos, hogy nem nyit át, vagy alacsony és magas ütővel kerül szembe stb.)
  • speciális feladattal bízzuk meg, pl. nyisson ászt
  • büntethetünk vele, pl. szándékos rontásért, vagy hisztiért

Kettős csere, mint az előzők csak két játékosra nézve.

A csere lehet stílusváltás célzatú is. Rutintalan játékos tapasztalat szerzése is lehet cél.

Időkérés: nem is kell, ha a csapat egyenletesen jól játszik, vezet, magabiztosan győz. Időt kell kérni viszont, ha:

  • az ellenfél sorozatban pontokat szerez
  • ha feltűnően sokat ront a csapatunk, pl. többszöri nyitásfogdás hiba után
  • ha az ellenfél ránk erőltette az akaratát, és nagyon vezet
  • ha a támadás, vagy a védekezés taktikája nem működik
  • ha olyan taktikai megoldásokat próbál a csapat, amely az ellenfélnek fekszik, és többször látványosan ők fejezik be a labdamenetet
  • feltétlenül szükséges, ha taktikát akarunk váltani

Az időkérés alatt az edző:

  • nyugodt, higgadt hangon közölje az utasításokat
  • csak a leglényegesebb dolgokat közöljük. Nem kell a látottakra kitérni. Utasításaink a játékosok következő feladatira térjenek ki.
  • a csapat egészével is foglalkozhatunk, de utasításaink egy- két játékoshoz is szólhatnak, a kulcsszereplő játékosokhoz szóljunk ilyenkor pl. játékmester, feladó stb.
  • növeljük a játékosaink önbizalmát, fokozzuk a biztonságérzetüket. Ne becsüljük le az ellenfél játékosait.
  • ne foglalkozzunk a játékvezetői ítéletekkel
  • NE SOROLJUK FEL A HIBÁKAT, NE SÉRTEGESSÜK EZEK ALAPJÁN A JÁTÉKOSOKAT! Ők inkább bíztatást várnak
  • Még fegyelmezhetünk is időkérés alatt, ha szükséges, ne engedjük, hogy a játékosok vitázzanak
  • Ha nincs mondanivalónk, hagyjuk őket pihenni, beszélgessenek egymással (ha pl. az ellenfél kér időt), de ez ritkán van,mert kint sok olyan összefüggést láthatunk amit a pályán ők nem ismernek fel

5. Feladatok a mérkőzés után

A MECCS LEFÚJÁSA UTÁN A JÁTÉKOSOK FESZÜLTEBB IDEGÁLLAPOTA TOVÁBB TART. EZ IGAZ AZ EDZŐRE IS! Neki sokszor nehezebb, mert, kívülről élte át ugyanazt, amit a játékosok bent a pályán. Meccs után edző és játékos között lehet olyan, akár még szóváltás is, amit mindketten megbánnak később.

NE ÉRTÉKELJÜK KÖZVETLENÜL, A MÉRKŐZÉS UTÁN A SZEREPLÉST! Ne kutassuk még az okokat, ne keressünk felelősöket. Ez ráér később. A mérkőzés mérlegét később vonjuk meg. Ez igaz akkor is, ha győzött a csapat! Sok szubjektív benyomás alapján érdemtelenül dicsérnénk, vagy korholnánk esetleg. Sokat segíthet a reális értékelésben, ha a mérkőzésről minél több objektív adatot összegyűjtünk. A teljesítmény értékelését egyénileg is elvégezhetjük, de ezt ne adjuk közre. Jobb, közös, már általánosított sorrendet, vagy osztályzatokat ismertetünk mindenkivel. A megalapozott dicséret, nevelő hatású is. Ritkán és mértékkel dicsérjünk. A játékosok és a csapat teljesítményét folyamatában, fejlődésében nézzük, és így értékeljünk. Jó, ha az edzőnek mindenkihez van szava. Nem csorbítja a tekintélyt, ha az edző az általa elkövetett hibákról tárgyilagosan beszámol. Jó, ha meghallgatjuk a játékosok véleményét, és együttesen értékelünk.

Készítette:Lestár László szakedző

Felhasznált irodalom:

Kiss – Prubszky – Tarnawa: Röplabdázás                                                   Sport Budapest, 1981

Garamvölgyi Mátyás: A röplabdázás technikája és taktikája                     Magánkiadás Budapest, 1996