Az edző tevékenysége mérkőzés előtt, alatt és után

Az edző tevékenysége a mérkőzés előtt, alatt, után

 

1. Felkészülés a mérkőzésre:

Mérjük fel - kivel játszunk, erősebb, gyengébb, vagy velünk egyforma erősségű

csapattal? Milyen eredményt értünk el ellene már?

Fontos bajnoki, vagy sorsdöntő mérkőzés előtt tartsunk megbeszélést:

            - tűzzük ki a játékosok elé a mérkőzés célját

            - ne kérjünk a játékosoktól olyat, amit nem gyakoroltunk, vagy nem tudnak

            - hallgassuk meg a játékosokat, véleményük a jó észrevételeket építsük be

 

Szervezési feladatok: A helyszínre érkezés időpontját minden csapattagnak tudnia kell. Érjen oda mindenki időben, akár az idegenbeli mérkőzésre utazás indulása, akár a mérkőzés előtti személyi azonosítás miatt. 60 perccel a mérkőzés előtt már a hunvolley.info felületen föl kell vinni a mérkőzéshez a játékosok, és a stáb névsorát.Lásd az ábrán. Megfelő idő szükséges az "öltözőhöz" - átöltözés, sportruházat cipő, térdvédő, "rituálék" stb. Ezért javasolt a mérkőzés kezdés előtt 90 perccel meghatározni az érkezését a játékosoknak.

Ha hazai rendezésű a mérkőzésünk, és nincs kisegítő személyzet, akkor a nekünk kell gondoskodnunk arról, hogy a mérkőzés előtt minden elő legyen készítve. A háló, játékvezetői állvány, jegyzőkönyv, eredményjelző, cseretáblák, elegendő labda. Ezt időben elő kell készíteni, mert egyébként nem lesz elegendő időnk, figyelmünk a csapatunk bemelegítésével is foglalkozni. Elég nehéz helyzet, ha a mérkőzés kezdete előtt még a háló felállításával, vagy egyéb nem edzői feladattal foglalkozunk, a csapat pedig várja az edzői utasításokat. Önálló, edzői kontroll nélküli bemelegítés még képzett felnőtt csapatnál sem javasolt!

Ha utazunk, legyenek meg a jegyek, ismerjük a menetrendet, tájékozódjunk arról a helyről, ahová megyünk (helyi közlekedés stb.). Mindig kalkuláljuk az utazás esetén, hogy közbe jöhet bármilyen rendkívüli esemény. Ha külön busszal utazunk, akkor is érdemes több időt rászánni az útra, mert inkább várakozzon a csapatunk az öltözőben akár, mint, hogy kapkodva, sietve kelljen öltöznie, esetleg ne legyen elegendő ideje a bemelegítéshez. Jó, ha vannak ismereteink az ellenfél terméről, a körülményekről stb.

 

2. Feladatok a mérkőzés előtt:

A MÉRKŐZÉS NEM A KEZDŐ SÍPSZÓVAL KEZDŐDIK!

Az előbbiekben már szó volt arról, hogy elegendő időt kell rászánni a mérkőzés előtt minden tevékenységünkre. Amint azt fent is említettük, legalább egy órával a kezdés előtt már bemelegítésre kész állapotban legyenek a játékosok, és mi magunk is. A mérkőzés előtt rövid megbeszélést tartsunk, arról, ami következik. A mérkőzés előtti bemelegítés alatt „éljünk” együtt a csapattal.

 

CSAPATÖSSZEÁLLÍTÁS ÉS BEMELEGÍTÉS:

Általános bemelegítés kb. 25%, kb. 8-12 perc

Háló nélküli labdás bemelegítés 30% kb. 14-18 perc

Labdás bemelegítés a hálónál 45% 18-25 perc

A bemelegítéshez 6-10 nyitás - nyitásfogadási kísérlet is tartozzon

3. Kezdő csapat összeállítása és a játékosokkal a névsor közlése:

Többféle gyakorlat van. Ha tudják előre, esetleg egy nappal korábban, akkor lehet, hogy csak a hat kezdő fog rendesen bemelegíteni. A mérkőzés mindenkit egyformán érint. Ha csak a mérkőzés kezdetekor közlöm az összeállítást, lesz közöttük csalódott, aki nem kezd. Ki kell alakítani, hogy „mindenki tudja a helyét”, reálisan kezelje mindenki saját és a társai képességeit. Rövid szóbeli magyarázat a kezdő hatosra vonatkozóan szükséges, ha nem a legerősebb hatos kezd.

 

4. Feladatok a mérkőzés alatt:

Játékmegszakításra van lehetősége az edzőnek: cserével és időkéréssel. Ezekkel lehet alakítani a mérkőzésen történteket is.

Csere: lehet egy, vagy több játékost cserélni.

Mikor cserélünk?

-          ha egyik játékosunk feltűnően gyenge, esetleg elfáradt

-          ha olyan helyre kerül valaki, ahol nem képes jól teljesíteni (pl. biztos, hogy nem nyit át, vagy alacsony és magas ütővel kerül szembe stb.)

-          speciális feladattal bízzuk meg, pl. nyisson ászt

-          büntethetünk vele, pl. szándékos rontásért, vagy hisztiért

Kettős csere, mint az előzők csak két játékosra nézve.

A csere lehet stílusváltás célzatú is. Rutintalan játékos tapasztalat szerzése is lehet cél.

 

Időkérés: nem is kell, ha a csapat egyenletesen jól játszik, vezet, magabiztosan győz. Időt kell kérni viszont, ha:

-          az ellenfél sorozatban pontokat szerez

-          ha feltűnően sokat ront a csapatunk, pl. többszöri nyitásfogdás hiba után

-          ha az ellenfél ránk erőltette az akaratát, és nagyon vezet

-          ha a támadás, vagy a védekezés taktikája nem működik

-          ha olyan taktikai megoldásokat próbál a csapat, amely az ellenfélnek fekszik, és többször látványosan ők fejezik be a labdamenetet

-          feltétlenül szükséges, ha taktikát akarunk váltani

 

Az időkérés alatt az edző:

-          nyugodt, higgadt hangon közölje az utasításokat

-          csak a leglényegesebb dolgokat közöljük. Nem kell a látottakra kitérni. Utasításaink a játékosok következő feladatira térjenek ki.

-          a csapat egészével is foglalkozhatunk, de utasításaink egy-két játékoshoz is szólhatnak, a kulcsszereplő játékosokhoz szóljunk ilyenkor pl. játékmester, feladó

-          növeljük a játékosaink önbizalmát, fokozzuk a biztonságérzetüket. Ne becsüljük le az ellenfél játékosait.

-          ne foglalkozzunk a játékvezetői ítéletekkel

-          NE SOROLJUK FEL A HIBÁKAT, NE SÉRTEGESSÜK EZEK ALAPJÁN A JÁTÉKOSOKAT! Ők inkább bíztatást várnak

-          Még fegyelmezhetünk is időkérés alatt, ha szükséges, ne engedjük, hogy a játékosok vitázzanak

-          Ha nincs mondanivalónk, hagyjuk őket pihenni, beszélgessenek egymással (ha pl. az ellenfél kér időt), de ez ritkán van, mert kintről sok olyan összefüggést is

           láthatunk, amit a pályán ők nem ismernek fel

 

5. Feladatok a mérkőzés után

 

A MÉRKŐZÉS LEFÚJÁSA UTÁN A JÁTÉKOSOK FESZÜLTEBB IDEGÁLLAPOTA TOVÁBB TART. EZ IGAZ AZ EDZŐRE IS! Neki sokszor nehezebb, mert, kívülről élte át ugyanazt, amit a játékosok bent a pályán. Meccs után edző és játékos között lehet olyan, akár még szóváltás is, amit mindketten megbánnak később.

NE ÉRTÉKELJÜK KÖZVETLENÜL, A MÉRKŐZÉS UTÁN A SZEREPLÉST! Ne kutassuk még az okokat, ne keressünk felelősöket. Ez ráér később. A mérkőzés mérlegét később vonjuk meg. Ez igaz akkor is, ha győzött a csapat. Sok szubjektív benyomás alapján érdemtelenül dicsérnénk, vagy korholnánk esetleg. Sokat segíthet a reális értékelésben, ha a mérkőzésről minél több objektív adatot összegyűjtünk. Erre kiválóan alkalmasak azok statisztikai programok amelyeket már bevett gyakorlatnak számítanak, ill. a legmagasabb felnőtt osztályban, és a nemzetközi mérkőzéseken öteleőzek. Ilyenek  DATAVolley, Click and Scout, Data Project stb. A teljesítmény értékelését egyénileg is elvégezhetjük, de ezt ne adjuk közre. Jobb, közös, már általánosított sorrendet, vagy osztályzatokat ismertetünk mindenkivel. A megalapozott dicséret, nevelő hatású is. Ritkán és mértékkel dicsérjünk. A játékosok és a csapat teljesítményét folyamatában, fejlődésében nézzük, és így értékeljünk. Jó, ha az edzőnek mindenkihez van szava. Nem csorbítja a tekintélyt, ha az edző az általa elkövetett hibákról tárgyilagosan beszámol. Jó, ha meghallgatjuk a játékosok véleményét, és együttesen értékelünk.

Készítette:Lestár László szakedző

Felhasznált irodalom:

Kiss – Prubszky – Tarnawa: Röplabdázás                                                   Sport Budapest, 1981

Garamvölgyi Mátyás: A röplabdázás technikája és taktikája                     Magánkiadás Budapest, 1996